Emese álma - monda - Dávid Júlia,Egyszer Emese,Henriett Galéria,ELSŐ VEZÉR,Dentü-Mogyerban Őnedbelia,KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD MÁSODIK BEJÖVETELRŐL ÉS MAGYAROK SZERENCSÉS,SZERENCSÉTLEN DOLGAIRÓL,Előd Szittyaországban Eunodubilia,Ipolyi Arnold,Sebestyén Gyula,Róheim Géza,Demény István Pál,Szabados György,Bahaeddin Ögel,Szent István,Kasgari Mahmud, - lovaszmarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			lovaszmarika.blog.xfree.hu
Vágyógyj arra, amit a holnap hoz, és örülj annak, ami ma van. Wass Albert "A jó embereknek szép haláluk van" Wass Albert			Lovász Lászlóné Marika 1936.09.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Emese álma - monda

2017-06-03 11:29:33, szombat


	Emese álma - Dávid Júlia alkotása "Valamikor réges-régen élt a kék vizű tó mellett, a magyarok régi hazájában egy öregember. Ögyek volt a neve, feleségét pedig Emesének hívták. Egyszer Emese elaludt a sátrában, és igen szépet álmodott. Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette szépen, gyöngéden az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese méhéből, de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni. Az ezüstpatak folyt, folyt, nőttön-nőtt, ide-oda kígyózott, s végre valóságos folyam lett belőle. Mind arra folyt, amerre a Nap nyugszik le. Ezt álmodta Emese. Egy öreg, fehérszakállú ember eljött Ögyekhez, mintha csak az Isten küldötte volna. Emese elmondotta az álmát, s kérte, hogy fejtse meg neki, mit jelent. Hát az öregember nagyon csodálatos dolgokat mondott. — Azt jelenti az álmod, édes lányom — mondta a bölcs öregember—, hogy neked egy fiacskád fog születni, s az fölkerekedik a magyarokkal, s mint az ezüstpatak, megy napnyugatfelé. Azért megy, hogy új hazát keressen a magyaroknak. Az új haza szebb lesz, mint ez a mostani. A patakból folyam lett, úgy álmodtad, leányom, a kis magyar seregből pedig, mire az új hazába ér a fiad, erős, nagy nemzet lesz. Áldjon meg az Isten téged ezért a szép álomért! És az öregember igazat mondott. Emesének fia született, s ezt a fiút elnevezték Álmosnak." Emese álma - Henriett Galéria Érdemes felidéznünk két fennmaradt változatának magyar fordítását: ÁLMOS, AZ ELSŐ VEZÉR Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!"(1) KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD A MÁSODIK BEJÖVETELRŐL ÉS A MAGYAROK SZERENCSÉS, MEG SZERENCSÉTLEN DOLGAIRÓL Rendben előadtuk tehát a hunok származását, szerencsés és szerencsétlen csatáikat, és hogy hányszor változtatták lakóhelyüket, hadd lássuk most, mikor tértek vissza újból Pannóniába, kik voltak a visszatérők kapitányai, mennyi volt a fegyverek száma - mindezt méltónak találtam belefoglalni kicsiny munkámba. Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy esztendővel Atilla magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében - miképpen meg van írva a rómaiak krónikájában - a magyarok másodízben jöttek ki Szittyaországból ilyeténképpen: Ögyek fia Előd Szittyaországban Eunodubilia leánytól fiat nemzett, kinek neve lőn Álmos, annak okáért, mert anyjának álmában keselyűforma madár jelent meg, amikor terhes állapotban volt; méhéből rohanó víz fakadt, meggyarapodott, de nem a maga földjén; ebből azt jósolták, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Miután a somnium a mi nyelvünkön álom, s ama fiú származását álom jövendölte meg, ezért nevezték Álmosnak, aki Előd, ez Ögyek, ez Ed, ez Csaba, ez Etele, ez Bendegúz, ez Torda, ez Szemény, ez Etej, ez Apos, ez Kodocsa, ez Berend, ez Zsolt, ez Bulcsú, ez Balog, ez Zombor, ez Zámor, ez Lél, ez Levente, ez Kölcse, ez Ompód, ez Miske, ez Mike, ez Beszter, ez Budli, ez Csanád, ez Bökény, ez Bondorfán, ez Farkas, ez Otmár, ez Kádár, ez Belér, ez Keár, ez Keve, ez Keled, ez Dama, ez Bor, ez Hunor, ez Nimród, ez Thána, ez Jáfet, ez Noé fia volt. Álmos nemzette Árpádot, Árpád nemzette Zoltánt, Zoltán nemzette Taksonyt."(2) Emese a magyar Turul dinasztia ősanyja A néprajztudomány képviselői által a honfoglalás mondakörébe besorolt mondának nagy szakirodalma van, csak válogatva a magyar kutatók közül: Ipolyi Arnold, Sebestyén Gyula, Róheim Géza, Demény István Pál, Szabados György, török részről pedig Prof. Dr. Bahaeddin Ögel foglalkozott a mondacsoporttal. Mindannyian komoly eredményeket értek el az értelmezés, s a monda párhuzamainak feltárása tekintetében is. Róheim Géza volt az egyik első alapos elemző.(3) Ő jelzi az összefüggéseket a Turul-monda és Szent István születésének mondája között; egyúttal az oguz Ertoğrul (1198-1281) és fia, Oszmán (1258-1326) több változatban fennmaradt mondája is több motivikai hasonlóságot mutat a magyar Turul-nemzetség totemisztikus eredetmondájával.(4) (Az nem folklorisztikai, hanem történelmi párhuzam az oguzok és a magyarok között, hogy az Oszmán uralkodóház névadójának apja, Ertoğrul Horaszánból vezeti ki népét a 13. században, míg a korábbi írásos források és kortárs beszámolók alapján a 11. században dolgozó andalúziai arab Al-Bakri (1014 k.-1094) szerint a magyarok szintén Horaszánból vándoroltak ki: “Ők [al-Unqalus, vagyis a magyarok (a latin ungarus szóból), akik ,,a törökök egyik fajtája"] Khoraszánból vándoroltak ki. Az iszlám ott elterjedt. Ezek a törökök [tk. magyarok] kiváltják a muszlimokat és a zsidókat, ha fogságba esnek a velük szomszédos tartományok valamelyikében.")(5) Az oguz-oszmán monda szép filmes feldolgozását láthatjuk a Kuruluş című török filmben (22:27-27:11-nél látható a mondai jelenet).(6) Aki esetleg szeretne többet tudni Oszmán (Gázi) álmáról, az olvashat róla az interneten is.(7) Fontos kapcsolat Oszmán (más változatban az apja, Ertoğrul) és Emese története között, hogy mindketten álmukban látják nemzetségük megsokasodását. Szintén összekapacsolja a magyar és az oguz mondát az oszmán nemzetségalapító atyjának, Ertoğrulnak a neve, amely ugyanazt az ótörök(8) szót foglalja magába, mint az ősatya-szimbólum magyar 'túrul/turul". A szó legelső ma ismert előfordulása Kasgari Mahmud (angol átírásban: Mahmud al-Kashgari) szótárában ( Dīwānu l-Luġat al-Turk) fordul elő 'toğrıl' alakban 1072-1074-ből,(9) és egy közelebbről meg nem határozott, a szongornál nagyobb testű ragadozó madarat jelentett. Forrás: http://emf-kryon.blogspot.hu/search/label/A%20Turul%20monda%20-%20Emese%20%C3%A1l ma

0 komment , kategória: Szép írások

Címkék: eredetmondájával, szittyaországban, szittyaországból, nemzetségalapító, összekapacsolja, folklorisztikai, néprajztudomány, összefüggéseket, mondacsoporttal, meggyarapodott, megsokasodását, valamelyikében, gyönyörűséges, ilyeténképpen, párhuzamainak, következtében, nemzetségéből, szerencsétlen, feldolgozását, totemisztikus, fehérszakállú, esztendejében, napnyugatfelé, belefoglalni, tekintetében, krónikájában, hasonlóságot, fölkerekedik, eredményeket, változtatták, megérintette, születésének, bejövetelről, előfordulása, lakóhelyüket, keselyűforma, magyarok régi, csőrével megérintette, pillanatban ezüstpatak, ezüstpatak folyt, öregember nagyon, bölcs öregember—, patakból folyam, szép álomért, öregember igazat, fiút elnevezték, saját földjükön, alvás közben, hunok származását, visszatérők kapitányai, fegyverek száma, rómaiak krónikájában, Dávid Júlia, Egyszer Emese, Henriett Galéria, ELSŐ VEZÉR, Dentü-Mogyerban Őnedbelia, KEZDŐDIK AZ ELŐBESZÉD MÁSODIK BEJÖVETELRŐL ÉS MAGYAROK SZERENCSÉS, SZERENCSÉTLEN DOLGAIRÓL, Előd Szittyaországban Eunodubilia, Ipolyi Arnold, Sebestyén Gyula, Róheim Géza, Demény István Pál, Szabados György, Bahaeddin Ögel, Szent István, Kasgari Mahmud,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]